Csonka József Pál vagyok, 49 éves okleveles gépészmérnök, nős, két sikeres leány  apja, sokadik generációs dömösi lakos, az Ön polgármesterjelöltje. Az egyetem elvégzése után tevékenységemet itt, Dömösön kezdtem meg, munkám során mindig igyekeztem újat, korszerűt, kiemelkedőt alkotni. Ezt több szaklap, televízió műsor is bemutatta, sikerült munkáimmal kiállításokon, pályázatokon díjakat nyernem. Munkámban mindig az alkotást, az értékteremtést tartottam elsődlegesnek.

A polgármesterséget nem célomnak, hanem eszköznek tekintem ahhoz, hogy programomat - amit Önökkel együtt a Mi programunkká tehetünk -, Dömös fejlődésére, a falu „életrekeltésére” végrehajthassuk, azokkal a képviselőkkel együtt, akiket megtisztelnek bizalmukkal. Dömösön születtem, és itt, illetve innét jártam iskolába, egyetemre, itt kezdtem dolgozni, de néhány év után Pilismaróton kellett házat építenem, mert Dömösön nem volt módom rá. Többek közt éppen ezért is akarok dolgozni, hogy senkinek ne kelljen elmenni azért a falunkból, mert itt nincs lehetősége saját otthona megteremtésére.

Mit szeretnék elérni polgármesteri munkámmal?

Azt, hogy egy olyan faluban éljünk, ahol mindenki jól érzi magát. Aki dolgozni akar, annak legyen erre lehetősége, és arra is, hogy a munka után kikapcsolódhasson, szórakozhasson. Aki pihenni akar nálunk, az is sajátjának érezze falunkat, és bár nem itt lakik, érezze mindig úgy, hogy haza jön, ha hozzánk látogat. Gyermekeink, unokáink ne a szomszédos településeken folytassák tanulmányaikat, és ne azon gondolkodjanak, hogy melyik másik faluban, városban, esetleg országban rendezzék be életüket, hanem mellettünk éljék azt.

Mi kell ehhez? Józan paraszti ész, és sok-sok munka. Úgy gondolom, az előbbivel rendelkezem, s már sikerült azt is bebizonyítanom, hogy a munkától nem félek, legyen az akár kétkezi, akár agymunka. De egyedül nem tudom a sok feladatot elvégezni, ami célunk eléréséhez kell - mert úgy érzem, hogy ez közös ügyünk. Ebben kérem a képviselőjelöltek támogatását, hogy a közösen kialakított program megvalósításán dolgozunk Azonban a munkához a legnagyobb szükség a falu segítségére van. Amit Önöktől kérek: először is a támogatásukat ahhoz, hogy a munkát megkezdjem, és ha ezt megkaptam, akkor a mindenkori feladathoz bizalmat, s alkalmanként eseti segítségüket.

A cél elérhető többféle módon is, csak egy úton nem: a falu polgárai ellenében. Ez szemléletváltást kíván tőlünk. Tőlünk, a leendő képviselőktől, és a szavazóktól egyaránt.

A képviselőtestület, és a polgármesteri hivatal a falu polgáraiért van, és nem vezeti, irányítja a falut. A képviselőtestület a falu érdekében döntéseket hoz, és a polgármester az, aki elvégzi az „operatív” munkát. Sosem értettem meg, hogy egy polgármesteri hivatalban félfogadási idő van. Annak a falut kell kiszolgálni, mindig nyitva kell lenni, ha van ott valaki, a félfogadási idő legfeljebb azt jelentheti, hogy akkor az adott „hivatalnok” biztosan ott van. De a szavazóknak is el kell fogadni, hogy a képviselő a szavazásokon „képviseli” a választókat, ő adott ügyekben nem tud eljárni.

.

Az alábbiakban ismertetem programom tervezetét, amit Önökkel együtt kívánok programmá alakítani. Ezt a tervezetet az együttgondolkodás alapjának szánom. Négyévente, a választásokon van lehetőségünk arra, hogy alapvetően döntsünk, hogy milyen irányba haladjunk. Tovább az eddigi úton, változtassunk azon a világ változása szerint, vagy akár irányt váltsunk. Arra kérem Önöket, hogy egészítsék ki ezt a program tervezetet, mert mindenki saját szemszögből látja a falu dolgait, és szerencsére ahány szempont, annyi meglátás. Tudom, nem lehet egy olyan világban élni, ahol mindenkinek a véleménye azonos, ugyanakkor bízom benne, hogy a többség egyetért velünk.

De együtt kialakíthatjuk azt a programot, amely megvalósítása mindnyájunk számára sikert jelenthet.

Nehéz eldönteni, mivel kezdjem a részletek felsorolását. A hosszú távú program a lényegesebb jövőnk szempontjából, de a mindennapi élet szemszögéből a rövid távú dolgok azok, amit fontosnak érzünk.

Engedelmükkel, a jövőnkkel, illetve annak lehetőségeivel kezdem, mert ez nem csak a mi, hanem gyerekeink, unokáink életét is meghatározza.

• Egy hosszú távú fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, ami 5-10-20 éves távlati célokat fogalmaz meg, és az ehhez vezető utat felvázolhatja. Hosszú idő után van végre rendezési terve falunknak, ezért köszönet az előző képviselő testületnek, mert végre el lehet kezdeni valamit.

Ám mindig van egy „de”. Nem látom a rendezési tervben a lehetőségeket, sem a falu fejlesztésére, sem a növekedésre. Meg kell keresni mindazt a lehetőséget, ami az elmaradt erőműépítés miatti 40 év lemaradását előnnyé kovácsolhatja. Ez olyan kérdés, ami meghaladja egy választási program kereteit, de nem várhatunk újabb éveket, évtizedeket vele. Lehet terveket szövögetni a csodavárásra, de nem fog a csoda bekövetkezni magától.

Olyan reális és kivitelezhető terveket kell készíteni, amik lépésről lépésre megvalósíthatóak, és meg is kell tennünk az első lépéseket. Ugyanakkor benne kell lenni a nagy lehetőségnek is, hátha mégis bekövetkezik a csoda, de legyünk szerények, a szerencse is elég lenne. De a saját szerencsénk kovácsai mi magunk lehetünk.

• A dömösi lakosok megfelelő jövedelemhez juttatása. Ez munkahelyeket, illetve legnagyobb tőkénk, a falunk csodálatos környezetének hasznosítását jelenti. Itt nem lehet jövedelmező mezőgazdaságot teremteni, ipart telepíteni sem szabad, marad a szolgáltatás, ami az építkezések beindítását és a turizmus fejlesztését jelenti. Ehhez rövid és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, és megkezdeni azokat a fejlesztéseket, amire mód van. Ez vállalkozások fejlesztését és/vagy beruházók bevonását jelenti.  Támogatni kell a helyi vállalkozókat, a betelepülő vállalkozásokat, és olyan beruházókat kell felkutatni, akik velünk és nem a rovásunkra kívánnak sikeresek lenni.

• Meg kell kezdeni - természetesen a gazdasági válság negatív hatásainak lecsengése után - az építkezések beindítását, ami a munkalehetőségek teremtésében, és a falu növekedésének megindításához is fontos; ez az óvoda és az iskola működtetéséhez alapfeltétel.

• Az iskola újraindítása. Ez nagyon nehéz és sokrétű feladat, de a falu jövője szempontjából elkerülhetetlen. Erre több lehetőség van. Úgy gondolom, hogy a leggyorsabb és legjárhatóbb megoldás, egy „minőségi” iskola megalapítása. Ahová előnyei és plusz szolgáltatásai miatt más településekről is ide fogják hozni a gyerekeket. Ez az egyik legnehezebb feladat, de el kell kezdeni, mert egy településnek a gyermekek jelentik a jövőt.

• Egy bölcsőde eseteleges lehetőségének megvizsgálása. Környékünkön nincs, illetve Esztergomban is kevés a bölcsődei férőhely. Jól szervezve még jövedelmező is lehet a falunak, nem, hogy plusz költséget jelentene, a hasznosságáról már nem is szólva. Fontos lakosság megtartó erőt jelenthet, és munkahelyeket is egyben.

·        A Duna-part életre keltése. A korosztályom, és az idősebbek emlékeznek még arra, mikor a strandon nem volt egy szabad hely a plédnek, a Duna tele volt fürdőzőkkel, nyári vasárnapokon kitehették a megtelt táblát. Ez már nem fog visszajönni, de ha komolyan kitiltják a bányatavakról a strandolókat, akkor néhányan megtalálnak majd minket, és ha adunk rá lehetőséget, jól érzik magukat itt. Ez hasznos lehet a vállalkozóknak, azok munkavállalóinak és mindnyájunknak. Meg kell nézni a dunai vízi élet beindításának lehetőségeit: evezés, motorcsónak, vízisí - ez is komoly forgalmat hozhat.

·        „Üdülő falu” megteremtése. Az ország bármely pontján jártam, szinte mindenhol találkoztam valakivel, aki itt nyaralt valamikor Dömösön, és nagyon szép emlékei voltak róla. Sajnos ez ma már nekünk is csak emlék. Emlékszünk még arra - már aki a megteheti -, hogy Bálint bácsi és Lidi néni milyen szép virágos falut tudott teremteni? Amit két idős ember meg tudott akkor tenni azt ma miért ne tudnánk? Tudjuk, csak akarnunk kell! Legyen a falu újra olyan, hogy a Dunakanyar legvirágosabb falva legyen. Vonzza a turistákat, akik késztetést éreznek arra, hogy itt töltsék szabad idejüket, és nem mellesleg legnagyobb megelégedettségükre itt költsék el szabadidőre szánt forintjaikat. Ehhez adjuk meg a lehetőséget!

·        Támogatni kell minden idegenforgalmi fejlesztést, legyen az egy a „tiszta-szobából” vagy a kamrából kialakított vendégszoba, panzió vagy egyéb szálláshely. Meg kell próbálni a gyermektáboroztatást ideszervezni, mert ma már ez is üzlet, ami hosszú távú lehetőségeket jelent. Ki nem emlékszik és tér vissza gyerekkori kellemes emlékei színterére? Ez megint csak forgalmat generál, ami munkalehetőség és így tovább ..… A turizmusban ezek a kis lépések rajtunk múlnak, a nagyobb lépésekhez - mivel tudtom szerint kevés milliárdos lakik falunkban – már más befektetők is szükségesek. Keresni kell őket, és rávenni, hogy itt fektessenek be, de úgy, hogy a haszon közös legyen.

·        A járdák, utak rendezése fontos és hosszú távú feladat. Egységes falukép kialakítása is kívánatos. Most ahány négyzetméter járda, szinte annyiféle felületfajta. Már megint a nosztalgia! Emlékszünk még arra, mikor falunk védjegye volt a piros járdaszegélykő? Valami hasonló - mert olyan már nem lehet, - kialakítását kellene megkezdeni, és egységes, egyéni stílusban (a lehetőségek szerint) fejleszteni az utakat, járdákat. A meglévő utak felújítása alapfeladat, a cél az lenne, hogy új utcák alakuljanak ki, a feladat az ehhez szükséges fejlesztési források felkutatása, hogy ez ne eladósodás útján valósuljon meg.

Most áttérnék a rövid távú programrészre, ami a hosszabb lesz. A sorrend nem a fontosságot tükrözi, mert akkor az első sorba kellene valamennyit írni, és bár sok mindent tudok, de ezt mégsem.

• Intenzív falu-marketing! A turizmus a világ jövőbeni fejlődésének legnagyobb lehetősége, ezt nem én állítom, hanem nálam okosabb emberek. Nekünk viszont az egyetlen lehetőségünk, ezt viszont én állítom.  Ez nem úri huncutság, mint azt sokan - évekkel ezelőtt még én is - gondolnák. Nagyon fontos, hogy ismerjék Dömöst. Ne a „barátságtalan falunként”, hanem olyan településként, ahol jól érzik magukat. Budapest közelségének, a Rám-szakadék adta lehetőség kihasználása, programok szervezése, hosszú távú sorozatok beindítása - ez mind munkalehetőséget, jövedelmet jelent. Fontos a megfelelő médiában történő megjelenés: rengeteg újságba készülnek képek környékünkről, ha ezeket „becsaljuk” a faluba, sok százezer forintos „reklámköltség” megtakarítást jelent. Az internet fokozott kihasználását említeni sem kell. Egy mosoly a kirándulókra, egy szívélyes útbaigazítás, ez mind falu-marketing és ebben mindenki részt vesz, még sokszor tudtán kívül is. Ingyen van és sokat ér!

• Közműszolgáltatások javítása. A rendszeres áramszünetek megszüntetésének kikényszerítése az elektromos szolgáltatótól. A gáz megfelelő minőségének kikényszerítése a gázszolgáltatótól. A kisebb problémák megoldása a vízszolgáltatóval, árvízi ivóvíz-korlátozás elkerülése, és a szennyvízrendszer normális működésének megoldása. A szemétszállítás kisebb fennakadásainak megelőzése.

• Patakmedrek rendbetétele, folyamatos karbantartása. Az idei „árvíz” után nem kell tovább részleteznem.

• Sportélet elindítása, „szórakozási” lehetőség biztosítása. Legalább egy kispályás futballpálya azonnali készítése, a lehetőség szerint normál futballpálya, gyermekeink igénye szerint kerékpár vagy gördeszka pálya építése, téli sportolási lehetősége – kondi terem, pingpongozási lehetőség megteremtése igény szerint. Ha lehet, akkor ezeket nem csak a fiataloknak. Jó lenne, ha minden korosztály megtalálhatná a neki megfelelő sportot, szórakozást. Igény szerint ifjúsági klub és idősek klubjának megszervezése támogatása.

• A polgármesteri hivatal dísztermének „átadása” a civileknek, hogy a polgárok használhassák.

• Civil kezdeményezések maximális erkölcsi, és lehetőségek szerinti anyagi támogatása: Zöldkendő, Baba-mama Klub, Dunakanyar Mazsorett Táncegyüttes -  és remélem ez a sor még folyamatosan bővül.

• Helyi vállalkozók támogatása: helyi munkáknál előny biztosítása, piacra jutás és piacszerzés segítése, a helyi üzletek forgalmának növelése, pályázatfigyelés, segítség pályázat írásban, jogi segítség. A helyi vállalkozók bekapcsolása a falu marketingjébe, segítségnyújtás az interneten történő megjelenésben.

• Szigorú vagyongazdálkodás. Vagyon nem csökkenhet, csak nőhet elv, és a „józan paraszti ész” szerinti gazdálkodás. Eladósodás elkerülése!

• Falukép rendezése. Romos épületek „eltüntetése”. Az első pillantás a falura kedvező kell, hogy legyen. Útbaigazító, tájékoztató információs rendszer kialakítása. Petőfi tér, „Lengyelplacc” életre keltése, rendezése, a tér adta lehetőség kihasználása - és itt nem parkolóra gondolok.

• Parkolási, közlekedési rendszer, sorompók „ésszerű, igény szerinti” rendezése; a falu, az érintett lakók, és az ide látogatók igényei között megfelelő kompromisszum megtalálása. Ez nem lesz egyszerű feladat.

• Buszmegállók felújítása, egységesítése.

• Parkosítás, zöldterületek gondozása az egész faluban egységesen, a polgárokkal együttesen. Az idős lakók háza előtt a fűnyírás - igény szerint - az önkormányzat által ingyenesen történjen, mások ingatlanja előtt pedig szintén igény szerint, de díjazás fejében. Természetesen a református temetőben is.

• Rendszeres tájékoztatás, közmeghallgatás: nem a döntések után, hanem előtte! Ehhez az Önök aktív segítsége - ami a részvételben nyilvánul meg - elengedhetetlen.

• „Dömös-tudat” erősítése. „Dömösért” cím megalapítása, adományozása azoknak, akik valami kiemelkedőt tettek a faluért, a lakóiért, vagy Dömös ismertségéért, azoknak, akire családjuk és mi Dömösiek is büszkék lehetünk. A fiatalok tanulmányi eredményeinek premizálása, egyéb teljesítmények, sport, pályázat stb. elismerése. Mindenki sikerének örüljünk, és érezzük magunkénak is. Ezt éreztessük velük! Így a falu igazi közösség lehet. Ez, ami igazán nem kerül sokba, de sokat jelent mindenkinek!

Ez a programtervezet jóval hosszabbra sikerült, mint amilyenre előzőleg gondoltam, de még a közben is, ahogy írtam, sorban fedeztem fel, mik azok a lehetőségek, amik cselekvésért kiáltanak. Azokat a feladatokat, amelyek természetesek, meg sem említem, mert magától értetődőek.

Van munkánk bőven! Ahogy átnézem a dolgainkat, ez még nagyobb hajtóerőt ad, hogy elindítsuk falunkat a sikerhez vezető úton. Reményeim szerint most fogom megkapni még Önöktől azokat a programpontokat, amik Önöknek fontosak.

Kérem, hogy egészítsék ki e tervezetet, hogy ne az enyém, hanem a miénk legyen.

Ezeket juttassák el hozzám bármilyen úton, személyesen, írásban, dobják be postaládámba a Kossuth Lajos út 28. címen, küldjék el e-mailban: csonka.jozsef.domos@gmail.com, illetve keressenek a 70-4-2027-70 telefonszámon.

Ha egyetértenek velem, akkor kérem támogatásukat, amit első körben azzal tudnak megadni, hogy a „kopogtató cédulájukat” eljuttatják hozzám, és azzal folytathatják, hogy elmondják véleményüket. Legyen az bármilyen is, csak egy a fontos, hogy őszinte legyen, és beszéljük meg együtt, hogyan látjuk a jövőnket és a jelenünket. A mostani döntésünk minimum négy évre, de talán hosszabb időre is meghatározza majd életünk alakulását.

Kérem a képviselőjelölteket, akik elfogadják e tervezetet egy közös program kialakításának alapjául, hogy keressük egymást. Alkossuk meg együtt DÖMÖS számára a megvalósítható, és falunkat a siker útján elindító programot.

Köszönöm mindenkinek, aki időt szánt rám, hogy végig olvasták ezt az írást, amellyel szeretném, hogy elindítsak egy együttgondolkodást, amely ráébreszt minket, hogy a céljaink közösek, és össze kell fognunk ezek elérésének érdekében.

Ha ez az összefogás a megvalósításkor is megmarad, akkor DÖMÖS a Dunakanyar szíve lehet, és egy sikeres faluban, boldog emberek közt élhetünk.

Dömös, 2010. augusztus 10.                            

                                                   Csonka József